Az

Oltatlan Orvosok Egyesülete

ALAPSZABÁLYA

Elhatározva az Oltatlan Orvosok Egyesülete létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.

Az egyesület adatai

1.      Az egyesület neve: Oltatlan Orvosok Egyesülete

2.      Az egyesület rövidített elnevezése: OOE

3.      Az egyesület székhelye: 6100 Kiskunfélegyháza, Dr. Holló Lajos u. 23. 1 a.

5.      Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

6.        Az egyesület honlapjának címe:   www.oltatlanorvosok.hu

           Az egyesület e-mail címe: info@oltatlanorvosok.hu

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

1.      Az egyesület célja: az orvosi hivatás és szakmai érdekeinek védelme. Az orvosi eskü és hitvallással összhangban a teljesértékű egészséges élethez való jog védelme és fenntartása az orvosok és a társadalom széles rétegeit elérve.

         a.) Az egyesület elsődleges célja: az egyesület tagjainak szakmai- és érdekvédelme ( képviselje és védje tagjainak a hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit, jogait, mind testületileg, mind egyénileg védelmet nyújtva). Emellett az egészséges élethez való jog és az orvosok jogvédelme érdekében jogi segítséget és jogtudatosságot fejleszt az orvosi társadalomban és az állampolgárok életében, különösen a szociálisan érzékeny, sérülékeny, hátrányos helyzetű társadalmi rétegek tekintetében, azaz különösen, de nem kizárólagosan az idősek és gyermekek egészségtudatosságának fejlesztése.

         Az egyesület további céljai:

         b.) Az egyesület tevékenységének népszerűsítése, tevékenységének megismertetése mind hazai, mind nemzetközi területen.

c.) Az orvosszakma szakmai fejlesztése és értékeinek megőrzése. A szakma érdekeinek,

         értékeinek védelme, rendszerbe foglalása, a szakmaiság növelése. A tagok és az orvos-szakma érdekeinek képviseletét országos szinten kívánjuk elérni.

         d.) Társadalmi, szociális értelemben kiszolgáltatott és/vagy hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségtudatosságának növelése, érdekeinek védelme, mindennel kapcsolatban, amely egészségükre befolyást tud gyakorolni. Egészségtudatosság népszerűsítése offline és online platformok segítségével. Nyilvánosan végzett felvilágosító tevékenységek végzése.

         e.) Jogi képviselet és érdekképviselet ellátása, mind testületileg, mind a tagok egyedi ügyeiben. Egészségügyi intézmények látogatása, betegjogi, orvosokat (egészségügyi dolgozókat) érintő, állampolgári panaszok tényfeltárása.

         f.) Folyamatos szakmai kapcsolattartás: hazai és nemzetközi társszervezetekkel és az egészségügyi minisztériummal, érdekelt és kapcsolódó hatóságokkal, szervezetekkel.

         g.) Ismeretterjesztés, tapasztalatcsere. Új szakmai technológiák, fejlesztések nyomon követése, megismerése és hozzáférésük biztosítása nemzetközi és hazai szakmai rendezvényeken, offline és online platformokon.

2.        Az egyesület tevékenysége:

         a.) Egyesület tagjainak védelme. Az állampolgárok (különösen, de nem kizárólagosan a hátrányos helyzetű csoportok – gyermekek, 18 éven aluliak, idősek), betegek, orvosok, egészségügyben dolgozók jogainak védelme, egészségügyi és egészségügyi jogi kérdésekben szaktanácsadás nyújtása.

         b.) Weblap szerkesztése, üzemeltetése és a közösségi médiákban való minél szélesebb körű megjelenés.

         c.) Tanfolyamok, oktatás, workshopok, műhelymunkák, konferenciák szervezése. Ismeretterjesztő előadások, rendezvények szervezése, lebonyolítása. Tájékoztató előadások, vitafórumok szervezése. Időszaki és/vagy rendszeres kiadványok (offline és online) összeállítása és kiadása, publikálása.

         d.) Határon átnyúló kapcsolatok erősítése, nemzetközi és külföldi szervezetekkel, hasonló célú egyesületekkel való kapcsolatfelvétel és partnerkapcsolat kialakítása,

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1.         Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

2. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

3. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

4. Az egyesület kiadásait elsősorban a tagdíjakból, valamint a természetes- és jogi személyek adományaiból, támogatásokból fedezi.

IV.

Tagdíj

1.      Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege  50.000 – Ft/naptári év, azaz Ötvenezer magyar forint/naptári év, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden tárgyév január 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján  megfizetni.

2.      Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden tárgyév január 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.

A tagság

1.      Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és legalább felsőfokú egészségügyi végzettséggel vagy ezzel egyenértékű végzettséggel és/vagy képesítéssel rendelkezik, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

2.      Az egyesület tagsága rendes, pártoló és tiszteletbeli tagokból áll.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1.      Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik.

2. Az egyesület megalakulását követően:

2.1. az egyesület rendes tagjává az a természetes személy válik, aki kinyilvánítja csatlakozási szándékát, kitöltött belépési nyilatkozatban magára nézve kötelezőnek elfogadja az alapszabályt, valamint az alapszabályban meghatározott célkitűzések megvalósításában tevékeny részt vállal. A rendes tagság a belépési nyilatkozat közgyűlési határozatba foglalt elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az ügyvezetőhöz, de a közgyűléshez címzetten kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől a soron következő közgyűlésen, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak, fellebbezésnek helye nincs. Ezzel kapcsolatos minden panaszt, kártérítést, kártalanítást kizár az egyesület.

2.2.   Az egyesület tiszteletbeli tagja az a természetes személy lehet, aki szakértelmével, tudományos munkájával vagy egyéb tevékenységével segíti az egyesület céljainak megvalósítását. A tiszteletbeli tagság a jelölt egyetértésével, az ügyvezető javaslatára, de a közgyűlés döntésével adományozható. A tiszteletbeli tagot a közgyűlés választja meg. Tiszteletbeli tagságra való jelölést bármely tag benyújthat az ügyvezető részére, de a közgyűléshez címzetten. A közgyűlés a soron következő közgyűlésen, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A jelölés elutasítása esetén jogorvoslatnak, fellebbezésnek helye nincs. Ezzel kapcsolatos minden panaszt, kártérítést, kártalanítást kizár az egyesület.

2.3. Az egyesület pártoló tagja az a természetes személy, aki az egyesület működéséhez vagyoni hozzájárulást teljesít, és a közgyűlés megszavazza. Pártoló tagnak való jelentkezést bármely természetes és jogi személy benyújthat az ügyvezető részére, de a közgyűléshez címzetten.

         A pártoló tagságról az ügyvezető javaslatára a közgyűlés dönt azt követően, hogy a jelölt szándékát fejezi ki az egyesület tevékenységének egyszeri vagy rendszeres támogatására. A közgyűlés a tagfelvételi kérelemről a soron következő közgyűlésen, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak, fellebbezésnek helye nincs. Ezzel kapcsolatos minden panaszt, kártérítést, kártalanítást kizár az egyesület.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1.      A tagsági jogviszony megszűnik:

         a./ A tag kilépésével.

         b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával

d) a tiszteletbeli tagság visszavonásával,

e) a pártoló tagság megszüntetésével.

2.      A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület ügyvezetőjéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az ügyvezetőhöz történő megérkezése napján szűnik meg.

3.      A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Az egyesület közgyűlése kizárhatja azt a tagot is, aki az esedékes tagdíjat annak esedékessége napjától számítottan legalább 1 (egy) éve nem egyenlítette ki, nem fizette meg. A tagdíjnem fizetés miatti kizárásról szóló döntést meg kell előznie egy fizetési felszólításnak, amely gyakorolható a tag elektronikus levelezési címére küldötten is. A fizetési felszólításban legalább 8 napos fizetési határidőt szükséges megadni. Az írásbeli fizetési felszólításnak tartalmaznia kell az arra történő figyelmeztetést, hogy a tagdíj meg nem fizetése esetén tagsági jogviszonya meg fog szűnni, a fizetési határidő eredménytelen elteltét követő napon.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az ügyvezető folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az ügyvezető igazolható módon meghallgatja egy egyeztető-ülés keretében, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását javasló határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az ügyvezető a kizárásról szóló határozati javaslatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az  érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó ügyvezetői határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez észrevételekkel élhet. Az észrevételek beérkezését követően a közgyűlést haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia az ügyvezetőnek a rendkívüli közgyűlést a kizárásról. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. A kizáró közgyűlési határozat ellen nincs helye fellebbezésnek vagy jogorvoslatnak. Ezzel kapcsolatos minden panaszt, kártérítést, kártalanítást kizár az egyesület.

           A kizárt tag a kizárástól számított 3 (három) éven belül nem létesíthet újabb tagsági             jogviszonyt az egyesülettel.

4. A tiszteletbeli tagság visszavonásáról és a pártoló tagság megszüntetéséről az    ügyvezető előterjesztése alapján a soron következő közgyűlés dönt.

VIII.

A tagok jogai

1.      Az egyesület tagja jogosult:

         a./ az egyesület tevékenységében részt venni

         b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

         c./ a közgyűlésen részt venni, tagságához kötődő jogait gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

         d./ az egyesület irataiba betekintetni

         e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

Az egyesület tagja – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

A tag az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kár szabályai szerint felel.

A tag jogait személyesen gyakorolhatja, a tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetőek. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát csak és kizárólag személyesen gyakorolhatja, meghatalmazásnak nincs helye.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

2.       A rendes tag joga, hogy:

a) részt vegyen az egyesület tevékenységében, az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kapjon, véleményét, javaslatát szóban vagy írásban előterjessze és azokra válaszokat kapjon,

b) az egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzésének, terveinek megvalósításával és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzen és azokra érdemi választ kapjon,

c)         igénybe vegye az egyesület szolgáltatásait és eszközeit,

d.) a rendes tag szavazati és választási joggal rendelkezik, az egyesület valamennyi szervébe, továbbá tisztségre jelölhető és választható, ha kizáró ok vagy összeférhetetlenség vele szemben nem áll fent.

3.         A tiszteletbeli tag és a pártoló tag a közgyűlésen tanácskozási joggal rendelkezik, szavazati joga nincs.  A tiszteletbeli tag mentesül a tagdíjfizetési kötelezettség alól.

4.         A tiszteletbeli tag és a pártoló tag köteles az alapszabály rendelkezéseit megtartani, vállalt kötelezettségeit teljesíteni. A tiszteletbeli tag és a pártoló tag vezető tisztségviselővé nem választható.

IX.

A tagok kötelezettségei

1.      Az egyesület tagja:

         a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

         b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni, amennyiben az egyesület rendes tagja.

         c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

         d./ Köteles a lakcímét és elektronikus levelezési címét, annak megváltozását követő 8 napon belül az ügyvezetőhöz bejelenteni.

X.

Az egyesület szervei

1.       Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Ügyvezető

c./ Felügyelő bizottság

2.                Az egyesület szervei a demokratikus önkormányzatiság, a nyilvánosság és a szolidaritás elvének tiszteletben tartásával működnek.

XI. A Közgyűlés

1.      A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

2.      A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő, azaz az ügyvezető megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a tagsági jogviszony létesítésének elfogadása, a pártoló és tiszteletbeli tagság megszüntetése,

j) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

3.       A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A tagok a közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot, kérdést elvetettnek kell tekinteni és új határozati szavazást kell kiírni a soron következő közgyűlésen ebben a kérdésben, amennyiben lehetséges.

4.       A közgyűlést az ügyvezető legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

          Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

          A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább 30 perccel követő időpontra hívják össze.

       A közgyűlési meghívót az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlés   nyilvános, amely nyilvánosság kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben        korlátozható.

5.       Az egyesület ügyvezetője dönthet arról, hogy a közgyűlés, vagy az ügyvezetői döntéshozatal: ülés tartása nélkül, illetve személyes részvétel helyett, elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével kerül megtartásra. Az egyesület ügyvezetője dönthet arról, hogy a közgyűlés, vagy az ügyvezetői, közgyűlési döntéshozatal személyes részvétel és elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével kerül megtartásra. Döntését indokolnia kell és döntését az egyesület honlapján kell közzétenni (kézbesíteni).

5.1     A felügyelőbizottság elnöke dönthet arról, hogy a felügyelőbizottsági ülés illetőleg döntéshozatal: ülés tartása nélkül, illetve személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével kerül megtartásra. A felügyelőbizottság elnöke dönthet arról, hogy a közgyűlés, vagy közgyűlési döntéshozatal személyes részvétel és elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével kerül megtartásra. Döntését indokolnia kell és döntését az egyesület honlapján kell közzétenni (kézbesíteni).

5.2    Elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével tartott közgyűlés, felügyelőbizottsági ülés, illetve (ügyvezetői) döntéshozatal esetén a döntésnek tartalmaznia kell annak az elektronikus hírközlő eszköznek a megnevezését, mely megfelel annak, hogy a tagok (résztvevők) azonosíthatóak legyenek és a tagok (résztvevők) közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen. Az elektronikus hírközlési eszközhöz való csatlakozáshoz e-mail cím, vagy egyéb azonosító adat megadását igényelheti a tagoktól az egyesület. A tagok internet-elérésésükről (internet biztosításáról) maguk gondoskodnak, az elektronikus hírközlő eszközökhöz való kapcsolódódás lehetőségét az egyesület biztosítja. Az így megtartott közgyűlésen biztosítani kell, hogy az elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető (törvényes képviselő) aláírásával hitelesít.

5.3.1. Ha az egyesület ügyvezetője ülés tartása nélkül teszi lehetővé a közgyűlés megtartását, a határozathozatalt, akkor a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi azt; mely tervezethez mellékeli a felügyelőbizottság véleményét. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezető részére.

5.3.2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

5.3.3. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetőnek össze kell hívnia; de dönthet úgy hogy azt elektronikus hírközlő eszközön keresztül tartja meg.

5.3.4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezető megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

5.3.5. Egyebekben az ülés megtartása nélküli közgyűlési szabályokat kell alkalmazni az ügyvezetői döntéshozatalra, illetve a felügyelőbizottsági ülésnek, döntéshozatalnak ülés megtartása nélküli lefolytatására is.

          A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az ügyvezetőtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az ügyvezető 2 napon belül dönt. Az ügyvezető a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

     Ha az ügyvezető a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.      

6.      Az ügyvezető köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7.       A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

8.       A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

            A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

            a) az egyesület nevét és székhelyét;

            b) a közgyűlés helyét és idejét;

            c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv            hitelesítőjének a          nevét;

            d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

            e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a      szavazástól     tartózkodók számát.

            A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és     két erre            megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

9.       A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen alapszabályban meghatározott cél szerinti juttatás.

10.    A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

11.     A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XII. Ügyvezető

1.      Az ügyvezető az egyesület ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

2.      Az ügyvezetőt a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. Az ügyvezetőt a közgyűlés nyílt szavazással választja meg. Az ügyvezetői tisztség a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre. A közgyűlés az ügyvezető részére tiszteletdíjat és költségtérítést állapíthat meg.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület közgyűléséhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

3.      Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

4.      Az egyesület első vezető tisztségviselője, ügyvezetője:

          Az egyesület ügyvezetője: Dr. Kovács Attila Csaba (anyja születési neve: Bege Rozália, lakóhelye: 1021 Budapest, Hárshegyi út 5–7. B.II/23.)

Az egyesület törvényes képviseletét az ügyvezető látja el.

         A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az ügyvezető önállóan jogosult gyakorolni.

5.      Az ügyvezető hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./   az által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása; tagdíjfizetések kezelése, nyilvántartása, tagdíjfizetéssel kapcsolatos ügyintézés, a tagdíjak beszedése;

i./   az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

l./   a tag felvételéről való javaslatok megfogalmazása és

m./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

6.     Az ügyvezető üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az ügyvezetői ülést az ügyvezető  legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az ügyvezető meghívót küldhet az ügyvezetői határozattal érintett tagok részére.

         Az ügyvezetői ülésre, ügyvezetői határozathozatlra szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az  ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az érintett tagok álláspontjukat kialakíthassák.

7.   Amennyiben az ügyvezetői határozat során az alábbi esetek valamelyike fennáll személye tekintetében, köteles az ügyvezető a közgyűlés döntését kérni:

a)    ha a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesíti az ügyvezetőt vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    ha az ügyvezető hozzátartozója érdekelt a döntésben;

e)    ha a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

          f)     ha egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

8.       Az ügyvezető határozatait azonnal kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

9. A közgyűlés határozatait és az ügyvezető a határozatokat köteles a határozatok tárában naprakészen vezetni. Jogosult a határozatok tárát elektronikusan vezetni.

XIII.

Felügyelő bizottság

1. Összetétele

Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely 3 főből áll. A Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés választja 5 éves időtartamra, a bizottsági tagsági jogviszony a tisztség elfogadásával jön létre. A bizottsági tag a bizottság munkájában személyesen köteles részt venni. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja. A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek.

2. Működése

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az ügyvezető működésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza.

A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

          A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével- a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti a Felügyelő Bizottság elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, vagy a Felügylő Bizottság elnök akadályoztatva van a Felügyelő bizottsági tag maga jogosult az ülés összehívására. Az ülésekre a napirendi pontokat is tartalmazó meghívókat az ülést megelőzően legalább 8 nappal el kell küldeni.

          Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az egyesület ügyvezetője a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.

3.  Hatásköre

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az egyesület teljes működését és gazdálkodását, mind jog-, mind célszerűségi szempontból, az ügyvezetést pedig különösen az egyesület érdekeinek megóvása céljából. Ellenőrzi a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását. Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést.

A Bizottság ellenőrzési tevékenységét utóellenőrzés keretében folytatja, kivéve az éves költségvetés és a számviteli beszámoló esetét, melyeket azok közgyűlés általi elfogadása előtt véleményeznie kell.

A Felügyelő Bizottság tagjait ellenőrzési tevékenységük végzés során egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosultak az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A bizottság tagjai az ügyvezetéstől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A bizottsági tagok az ügyvezetői döntéshozatalban tanácskozási joggal részt vehetnek.

4.  A Felügyelő Bizottság első tagjai:

Elnök:

Neve: Dr. Tamasi József

             édesanyja neve: Csabai Rozália

             lakcíme: 6100 Kiskunfélegyháza, XI.körzet tanya 509.

Tag:

           neve: Dr. Pócs Alfréd László              

           édesanyja neve: Losonczi Magdolna

           lakcíme: 3300 Eger, Knézich Károly utca 36.

            Tag:

            neve: Dr. Bodó Sándor István

           édesanyja neve: Kovács Erzsébet

           lakcíme: 2500 Esztergom, Várfok utca 12/e.

XIV.

Az egyesület gazdálkodása

1. Az egyesület a jelen alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, az egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végezhet.

• Az egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagja – a vagyoni hozzájárulás megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

• Az egyesület a jelen alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) folytathat és – a célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységet nem veszélyezteti.

• Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

• Az ügyvezető feladata a működőképesség fenntartása és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

6. Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzletév január 1-én kezdődik és december 31-én ér véget.

Az üzleti év végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről kimutatást készít.

7. Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében – a jogszabályokban meghatározott keretek között – nemzetközi tevékenységet is folytathat.

XV.

Záró rendelkezések

1.       A jognyilatkozatok megtételének módja és a kézbesítés szabályai

Az egyesülettel kapcsolatos jognyilatkozatok, egyéb nyilatkozat, közgyűlési meghívó, döntések, határozatok: elektronikus hírközlő eszközök, az egyesület honlapján, valamint elektronikus levelező rendszer útján is közölhetőek, ugyanakkor az elektronikus hírközlő eszközök, az egyesület honlapján való, valamint elektronikus levelező rendszer  útján történő közlés indokolt esetben mellőzhető, így különösen a jognyilatkozat jogszabály alapján korlátozottan megismerhető tartalma esetén.

1.1    Írásban, igazolható módon történő kézbesítésnek kell tekinteni:

Elektronikus hírközlő eszközök, illetve egyesület honlapja esetén a jognyilatkozat, egyéb nyilatkozat, közgyűlési meghívó, döntés, határozat megjelentetését az elektronikus hírközlő eszközök biztosításával, illetve a honlapon; abban az időpontban, mikor hozzáférhetővé válik a címzetteknek.

1.2    Elektronikus levelezési rendszer vagy telefax-on történő kézbesítés esetén az elektronikus levelezési rendszer által generált vagy küldött olvasási visszaigazolás (elektronikus tértivevény) időpontja a kézbesítés időpontja. Amennyiben nem érkezik olvasási visszaigazolás, vagy nem képes a címzett elektronikus levelezési rendszer olvasási visszaigazolás-szolgáltatást nyújtani bármilyen oknál fogva, abban az esetben az elektronikus levél elküldése napját kell a kézbesítés napjának tekinteni; feltéve, hogy a címzett hitelt érdemlően nem tudja igazolni, hogy az elektronikus levelezési rendszer olvasási visszaigazolása ellenére a kézbesítés sikertelen volt.

Postai vagy telefaxon történő kézbesítése esetén: Ha a jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni; futár, telefax útján vagy személyes átvétellel történő kézbesítés esetén az átvétel, telefax esetén a feladás időpontjában minősül a jognyilatkozat kézbesítettnek. Sikertelen kézbesítés esetén az átvétel időpontja, a postai küldemény 2.feladását követő 5. napon kézbesítettnek kell tekinteni a küldeményt.

2. Az Egyesület alapszabályában ill. egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések értelmezésére az Egyesület ügyvezetője jogosult. Az ügyvezető állásfoglalása az Egyesület valamennyi tagjára és szervére kötelező érvényű. Állásfoglalása nem lehet ellentétes az alapszabállyal vagy jogszabállyal.

3. Az alapszabályban nem szabályozott kérdéseket a közgyűlés által elfogadott szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A szervezeti és működési szabályzat nem állhat ellentétben az alapszabállyal vagy jogszabállyal.

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ctv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Budapesten, 2023 év. április 27. napján

Záradék

Alulírott dr. Bacskay Antal ügyvéd KASZ: 36061939 (Bacskay Ügyvédi Iroda, 2143 Kistarcsa, Móra Ferenc utca 31.), a jelen alapszabályt 2023.04.27. napján készítő és ellenjegyző ügyvéd ezennel igazolom, hogy az okirat szövege megfelel az alapszabály hatályos tartalmának.

Kelt: Budapest 2023.04.27.

………………………………… Dr Kovács Attila Csaba ügyvezető

Szerkesztettem és ellenjegyzem dr. Bacskay Antal ügyvéd KASZ: 36061939 (Bacskay Ügyvédi Iroda, 2143 Kistarcsa, Móra Ferenc utca 31.) Budapesten, 2023.04.27. napján

…………………………………

dr. Bacskay Antal

ügyvéd